Nagyszabású vállalkozás készült Budapest 150. születésnapja alkalmából: Tompa Andreától Grecsó Krisztiánig, Szabó T. Annától Dragomán Györgyig huszonhárom neves író írt huszonhárom történetet a város huszonhárom kerületéről. Ez lett a Budapest Nagyregény. Elolvastuk.
Legyél turista a saját városodban – ezzel a jelszóval indultak útnak a HVG újságírói, hogy felfedezzék azt a kerületet, amelyhez valamiért kötődnek. Kerületmustránkban mutattuk be a város olyan részeit, amelyek többnyire kimaradtak az úti könyvekből, pedig sokszor ott lenne a helyük.
A budapestiek több mint harmada tart valamilyen állatot a háztartásában, a társállatok közül a legnépszerűbbek a kutyák. Megnéztük, az elmúlt másfél században hogyan szabályozták a fővárosi kutyatartást és hogyan változott az ebek szerepe a háztartások életében.
Megjelent egy vaskos kötet, amelyben kortárs drámaírók a fővárosról szóló drámái olvashatóak. A főpolgármester-helyettes a bemutatón közölte: van harmincmillió forintjuk arra, hogy be is mutassák ezeket a színdarabokat.
Az első, 5 millió forintos költségvetéstől a jelenlegi 465 milliárd forintosig – Budapestnek fogantatása óta szinte sose volt elég pénze, és szinte mindig kiszolgáltatott volt a kormánynak.
Hónapokig tartó vadászat egy orkánkabát után, amit az első adandó alkalommal eláztat az eső, Kodály Zoltán inspirálta kollekció, amit Diana hercegnőnek is bemutattak 1990-es ittjártakor, Zichy Sarolta grófnő koronázási ruhája, amit 1916-ban viselt, és egy ananászbőr kabátka, ami mindezekhez képest teljesen futurisztikusnak hat. Hatalmas ívet rajzol fel az elmúlt 150 év divatjáról a Kiscelli Múzeum új kiállítása, amiben a ruhák és tárgyak bőven túlmutatnak önmagukon, hogy Budapest történetéről is meséljenek.
Éppen 150 éve jött létre Budapest, pont 140 éve fogant meg a gondolat, hogy villamosok közlekedjenek a Nagykörúton, és most 100 éve, hogy egységesen sárgára festették őket. Az első Siemenstől a mai Combinókig sok minden változott a közel másfél évszázad során, miközben valóságos fogalom lett.
Hogyan győzte le a szabadelvű, liberális főváros a keresztény-nemzeti kurzust a húszas-harmincas években? – erről beszélgettünk Hatos Pál történésszel a főváros születésének 150. évfordulóján. Kiderül, hogyan habzsolta a horthysta elit a szabados Budapest deviánsnak bélyegzett gyönyöreit.
A XIX. század második felében aligha lehetett úgy főúri társaságot találni Budapesten, hogy abban egy idő után ne tűnt volna fel hórihorgas termetével, császárszakállával, a lehetetlen és egyben jellegzetes pepita öltözékében Podmaniczky Frigyes báró, aki két dolgot szeretett rajongva egész életében: a nőket és a fővárost.
Budapest az elveszett, a valamikori, a tán sosemvolt ország fővárosává is lett. Mindenki otthona. Vélemény – Budapest 150. születésnapján.
Ahogy a magyar kultúrának általában, a magyar dalszerzőknek és előadóknak is ihlető forrása Budapest. Táncdal, hiphop, alter, pop – mindenféle stílusban írtak dalt Budapestről.
Mi van meg ma is abból a Budapestből, ami 150 éve éppen csak megalakult? Eltévedne-e az akkori pesti polgár ma a Belvárosban vagy a Duna-parton? Fotóriportereink, Fazekas István és Lakos Gábor Klösz György fotográfus 1873 és 1900 között készült felvételei nyomába eredtek.
Miként vált egy 200 ezres településből alig két generáció alatt több mint egymilliós, befogadó világváros, ahol nem lehetett nem toleránsnak lenni? Mi adta Budapest nemzeti vonzerejét, mi táplálja a Budapest-tudatot, és hogyan alakult ki a főváros és a vidék közötti, sokszor áthidalhatatlannak tűnő ellentét? Erről is beszélgettünk Buza Péter író-újságíró művelődéstörténésszel, aki azt is elárulta, miért nem nőtt Budapesttel együtt a többi magyar város. Fővárosi nagyinterjú a főváros 150. születésnapjára.
A főváros pénteken ünnepli egyesítésének 150. évfordulóját, az önkormányzati cégek civilekkel együtt takarítanak.
Ötven térképet készített az Átló csapata az idén 150 éves Budapestről. Ezeken ott vannak a főváros fizikai adottságai, az emberi tevékenységek, de a város múltja, jelene és lehetséges jövője is.
Egy hónapig pihenőparttá alakul a pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakasza. Padok, párakapuk, programok várják a közönséget.
